Amit a névadásról tudni érdemes ...

A kisgyermek szüleitől kapott legelső ajándéka a keresztneve. A név legfontosabb feladata az egyén megkülönböztetése a többiektől, ezért a névadás gyökerei már a régmúltban megtalálhatók. Minden név pontos jelentést hordozott, vagy tulajdonságot jelenített meg. A pozitív tartalmú névválasztással az utód egész sorsát befolyásolni kívánták. (pl.: Uralkodó, Győztes férfi, Híres hadakozó, Isten barátja, stb.) Gyakorta az újszülött egy máris jellemzőnek érzett tulajdonságát fogalmazták meg nevében (pl.: Érdeklődő, Erős, Merész, Bájos) szintén azzal a szándékkal, hogy ez valamiképp áldást, jó szerencsét, sikert közvetítsen számára. A reformkori nyelvújító mozgalom költői és írói rengeteg nevet újítottak fel, sőt számosat maguk alkottak meg.
A névadáskor javaslom figyelembe venni a név legfontosabb feladatát: a megkülönböztetést. Ezért nem célszerű olyan nevet választani, amiből a telefonkönyben több oldalnyit találunk. (pl.: Szabó János) Gyakori vezetéknevekhez ajánlott ritka keresztnevet választani, ritka vezetéknév esetén azonban nem kifogásolható a gyakori keresztnév. Hosszú vezetéknévhez általában rövid keresztnevet érdemes társítani.
Mivel a nevünket egész életünkben viseljük ezért nagyon fontos a vezetéknév és a keresztnév harmonikus hangzása, összhatása. Egy jól megválasztott név a sikeres élet megalapozója lehet. Érdemes elkerülni az olyan névválasztást, ami mássalhangzó torlódást okoz, vagy gúnyolódásra ad lehetőséget. (Bár a hatályos jogszabályok szerint az utónév megváltoztatását felnőttkorban maga a név tulajdonosa, 14 éven aluliaknál pedig a szülő kezdeményezheti jobb, ha erre nincs szükség!)
:-)
Olyan nevek is megtalálhatók a honlapomon, amelyek jelenleg nem szerepelnek a hivatalos Magyar Utónévkönyvben. Bizonyos feltételekkel azonban ezeket a neveket is lehet anyakönyveztetni. Olvass tovább figyelmesen!
:-)
Amelyik neveknek nincs hivatalos névnapjuk, azoknál vagy az ajánlott névnap(ok) van(nak) feltüntetve, vagy nincs névnap megjelölve. Ilyen nevek esetén általában valamely hangzásában, vagy jelentésében hasonló névnapon érdemes ünnepelni. Elterjedt szokás még ebben az esetben a gyermek születésnapját kinevezni névnapnak, bár ez szerintem nem a legjobb megoldás.

Jogszabályok és kiskapuk :-)

Vezetéknév (családnév)

Gyermekük családi nevéről a szülők döntenek. Választásuk alapján a gyermek az apának vagy az anyának a családi nevét fogja viselni. Házasságban élő szülők esetén az anya családi nevét a gyermek csak abban az esetben viselheti, ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli házasságkötése után is. Így például a férjezett Arany Alma leányának neve lehet Arany Pálma is. További megkötés: a házasságban élő szülők közös gyermekeinek azonos családnevet kell viselniük. Az azonos családi nevet viselőktől való megkülönböztetés céljából a családi név előtt megkülönböztető betűjelet lehet viselni. A betűjel a családi nevet megelőző, ponttal ellátott nagybetű.

Utónév (keresztnév)

Az utónév legfeljebb két tagból állhat. A szülő által meghatározott sorrendben azt a legfeljebb két, a Magyar Utónévkönyvbe felvett nevet lehet anyakönyveztetni, mely megfelel a gyermek nemének.
Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó szülők gyermekei: a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán származású gyermekek esetében, a szülő döntése alapján érvényesnek tekintendő az adott nemzetiségi utónév is, melyet ők a Magyar Utónévkönyvben szereplő nevekre vonatkozó kötöttségek nélkül viselhetnek. E jog a külföldön született magyar gyermekeket és az itt élő külföldieket is megilleti.
:-) A nemzetiségi hovatartozást nem szükséges papírral igazolni,
és úgy tudom a nemzetiségi nevekről nincs lista!!!
:-)
Amennyiben - a fenti kivételektől eltekintve - a választott utónév a hivatalos magyar névjegyzékben nem szerepel, egyedi - illetékmentes - eljárásra van szükség.
  • E szándékot az anyakönyvvezetőnek kell hivatalosan bejelenteni, a választani szándékozott nevet pontosan megjelölve.
  • Az anyakönyvvezető hivatalos úton keresi meg az MTA Nyelvtudományi Intézetének illetékes bizottságát, ahol beterjeszti a kérelmet.
  • A bizottság néhány hét alatt véleményt nyilvánít; amennyiben elutasító a döntés: a határozattal szemben bírósági eljárás kezdeményezhető.
Részletesebb információ az alábbi jogszabályokban található:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. törvény.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi XVII. törvény.
A névváltozásról szóló 11/1955 (II/20) MT rendelet és ennek végrehajtására kiadott 2/1955 (IV. 23.) BM rendelet.
vissza