Lépegetek kora reggel, a lábam alatt a beton.
Koppan a léptem a járdán, még álmos a hangulatom.

Felkel a Nap ha a vekker majd szól neki: itt az idő.
Értelem nincsen e versben, de ritmusa jó, s ez a fő!

Bámul egy fej a tükörből és nézi, hogy mit lesek én.
Bámulom én is az arcát, mert pont olyan mint az enyém.

Jó ha a porcukor édes a számban és nem keserű.
Hadd legyen ennek a versnek a címe hogy dögkeselyű!